Csikóhal, mint potencianövelő?

Egy februárban induló indiai kutatás során remélhetőleg sikerül végleg tisztázni, hogy a csikóhalaknak tényleg van-e potencianövelő hatásuk, vagy a faj "csak" egy több évezredes tévhit áldozata.

A csikóhalak nemzetségébe tartozó fajokat ugyanis (vélt vagy valós) gyógyhatásuk miatt több mint kétezer éve halásszák, a túlhalászás miatt viszont olyannyira visszaszorult az állományuk, hogy ma már mindegyik fajuk veszélyeztetett.

Az indiai Nemzeti Oceanográfiai Intézet (National Institute of Oceanography - NIO) a Nemzeti Sejtkutató Intézettel (National Center for Cell Sciences - NCCS) közösen megpróbálja feltárni ennek a szokatlan kinézetű és "pályafutású" halnak a titkát.

"A kutatás eredménye nem csak gyógyszerészeti szempontból lesz hasznos, hanem remélhetőleg segít majd megállítani a mára hatalmas méretet öltő orvhalászatot is. Ugyanis amennyiben bebizonyosodik a csikóhal tényleges gyógyászati hatása, a halászoknak és az orvhalászoknak a jövőben inkább megéri mesterséges csikóhal-tenyésztő telepeket létrehozniuk, mint a még meglévő vadon élő állományt lehalászni" - nyilatkozta a hírügynökségeknek Raidurga Sreepada, a NIO szakértője.

Bizonyított tény, hogy ezeket a különleges formájú állatokat már i.e. 342 óta halásszák. Napjainkban pedig a távol-keleti természetgyógyászatban a leginkább elterjedt gyógyászati alapanyagnak számítanak, elsősorban afrodiziákumként, de asztma és szamárköhögés ellen is használják.

"A kutatáshoz néhány vadon élő egyedet fogunk be, majd egy mesterséges telepen szaporítjuk őket. Amennyiben a kísérletek során bebizonyosodik tényleges gyógyászati és potencianövelő hatásuk, megpróbáljuk meggyőzni a társadalmat, hogy ne a vadon élő állományt halásszák le, hanem hozzanak létre mesterséges tenyésztelepeket" - tette hozzá a kutató.

A februárban kezdődő, három éves kutatás költségei várhatóan 111 ezer dollárba kerülnek. A NIO becslése szerint évente mintegy húsz millió csikóhal kerül forgalomba szerte a világban. Ezen belül India az egyik legnagyobb exportőr, hiszen évente 3,6 tonna, vagyis mintegy 1,3 millió csikóhalat értékesít.

Egy kilogramm, azaz mintegy száz darab szárított csikóhalért akár kétszáz dollárt is fizetnek az Egyesület Államokban, ahol a vásárlók zöme kínai származású.

Mivel a kereslet egyre nő, fokozódik túlhalászás, amely sok helyen már a fennmaradó állomány létét veszélyezteti.

Habár korábban Kínában és Ausztráliában is végeztek hasonló jellegű kutatást, az eredményeket nem hozták nyilvánosságra. A jelenlegi kutatás vezetői viszont kihangsúlyozták abbéli szándékukat, hogy a kutatás eredményeit minél szélesebb nyilvánosság elé kívánják tárni, ugyanis véleményük szerint csak így menthetők meg ezek a veszélyeztetett fajok.

 

Forrás: http://tudomany.ma.hu/tart/rcikk/h/0/159289/1